Debrecenbe kéne menni

Debrecen. Egyetemváros, Loki, Tankcsapda - talán ez a néhány dolog jut eszébe egy fiatalnak, ha a hajdú-bihari megyeszékhelyre gondol.

Az egyetemi évek alatt érdemes a várost is megismerni, kimozdulni a campusok területéről, hiszen számtalan történelmi emlék, kulturális csemege várja a fiatalokat, akik nemcsak hozzá tartoznak, de alakítják is a cívis város arculatát. Az egyetemi épületektől csupán néhány busz- vagy villamosmegállónyira Téged is vár Debrecen, a Nap városa.

Debrecen Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye, melyet „a kálvinista Róma" és a cívis város néven is emlegetnek.

A várost a 13. században említik először írásban, 1361-ben mezővárosi, 1683 -ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer volt az ország fővárosa, 1848-49-ben, és 1944-ben. Debrecen város napját április 11-én ünnepeljük.
debrecen_kicsi.jpg

A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. A 16. század közepén már a város teljes lakossága református, így nyerhette el a „kálvinista Róma " nevet.

A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.

Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. A felvilágosodás egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály szintén a város szülötte. (Az első, 1865-ben elkészült kőszínházat 1916-ban nevezték el Csokonai Színháznak.)
A 19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, itt kezdte újságírói pályafutását Ady Endre , Krúdy Gyula és Tóth Árpád . A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor , Szabó Magda , Tar Sándor, Térey János és az egyetemen tanító Borbély Szilárd.
Debrecen jelenleg az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, a Debreceni Egyetem az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye.


Belvárosi barangolások a város honlapján érhetők el.

Vélemények az egyetemről

Magas presztízsű diploma

Az oktatók szakmailag rendkívül felkészültek, és ezt a tudásukat próbálják nekünk is átadni. A legtöbb oktatónk nemcsak elméleti tudást nyújt, hanem gyakorlati ismeretekkel is segítenek bennünket.

Szabó Barbara, andragógia szakos hallgató

> további vélemények

Webkamera